A tüdő
A tüdő szivacsszerű, rugalmas szerv, benne megy végbe az oxigénfelvétel és széndioxid-leadás. A légzőmozgások során a tüdőbe levegő áramlik; a levegő és a vér
között történik meg a gázcsere.
Az emberi szervezetben jobb és bal tüdő van,
melyek a mellkasüregben helyezkednek el.
A belélegzett levegő a légcsőn (trachea)
keresztül jut el a szájból, orrból a tüdőbe.
A légcső jobb és bal főhörgőkre (bronchus) oszlik, majd fokozatosan egyre kisebb hörgőkre, hörgőcskékre ágazik szét, melyeken keresztül a levegő a léghólyagocskákba (alveolus) jut. Ezekben az alveolusokban történik meg a gázcsere; az oxigén bejut a vérbe, a széndioxid pedig kikerül onnan, és kilélegzéskor távozik.
A tüdőrák
A tüdőrák a tüdőben növekvő rosszindulatú (rákos) daganat. A rák a hörgőjáratokban vagy a szivacsos tüdőszövetben alakul ki. Más testrészekből, pl. az emlőből vagy a belekből a vérkeringéssel szétterjedt rák is okozhat daganatot a tüdőben, ezt áttéti daganatnak nevezzük.
Más rákokhoz hasonlóan a tüdőrák is szabályozatlan sejtburjánzás és sejtszaporodás eredménye. Idővel a kóros sejtnövekedés fokozatosan egyre nagyobb tömeggé formálódik, mely kezd ráterjedni a tüdő funkcionális részeire, befolyásolja a légzést, fájdalmat okoz, és a normális működés károsodásával kapcsolatos tüneteket idéz elő.
