Pályázati felhívás
2010.02.17.
A Magyar Rákellenes Liga 2010-ben is pályázatot hirdet „Az év onkológusa – az én orvosom” címmel. Olyan, lehetőleg géppel írt pályaműveket várunk, amelyben megosztja velünk gyógyulása történetét, valamint javaslatot tesz arra, hogy kié legyen „Az év onkológusa- az én orvosom” cím. A legtöbb szavazatot kapott onkológus kapja meg a Dr. Dollinger Gyula emlékérmet. Dr. Dollinger Gyula sebész, ortopéd szakorvos, egyetemi tanár, aki 1902-ben megalakította az Országos Rákbizottságot, így a hazai rákkutatás úttörőjének is számít.
Folytatás...
Elkészült két ráktípus teljes géntérképe
2009.12.29.
Kétféle rákos sejt valamennyi génmutációját azonosította egy nemzetközi kutatócsoport.
A rákgéntérkép teljesen új megközelítését adhat a betegség gyógyításához - közölték szerdai sajtótájékoztatójukon a brit Sanger Intézet kutatói Londonban. A melanomás és a tüdőrákos sejtekben található összes mutációt leírták a tudósok: előbbiben 33 ezer, utóbbiban 23 ezer módosult génváltozatra bukkantak.
"Amit ma látunk, az átalakítja a módot, ahogy a rákra tekintünk" - emelte ki Mike Stratton, a Sanger Intézet rákgenom projektjének munkatársa a tájékoztatón.
Egy melanomás és egy tüdőrákos pácienstől származó tumor, valamint egy normális szövet teljes DNS-sorrendjét határozták meg a kutatók azzal az új technológiával, amely a DNS-szakaszok tömeges, párhuzamos elemzését teszi lehetővé. Az elváltozásokat úgy azonosították, hogy a ráksejtek DNS-ét összevetették a normális sejtek DNS-ével.
Peter Campbell szerint - aki szintén az intézet kutatója - a tüdőrák vizsgálata azt sugallja, hogy egy átlagos dohányosnál minden 15. cigaretta elszívása után kialakul egy mutáció, méghozzá az első rágyújtástól fogva.
Ezek a mutációs listák arról beszélnek nekünk, miként alakult ki az adott rák, tehát a megelőzésről is szólnak, és tartalmazzák mindazt, ami kiválthat egy rákos elfajulást" - mondta Stratton.
A kutatók azonosítottak már néhány olyan mutációt, amelyek rákot indíthatnak el, az elkészült listán szereplő több tízezer módosulat közül is ki kell még választani a folyamat valódi főszereplőit.
A teljes program célja az összes, több mint százféle ráktípus genomjának feltérképezése. Az első 50 ráktípus leírásán 2008 óta a Nemzetközi Rákgenom Konzorcium (ICGC) dolgozik. Ebben az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetei (NIH), valamint ausztrál, kanadai, kínai, francia, indiai, japán és szingapúri rákkutató csoportok vesznek részt.
Mark Walport, a Wellcome Trust igazgatója úgy véli, a távolabbi jövőben, ahogy a DNS-meghatározás, géntérképezés technológiája egyre gyorsabb és olcsóbb lesz, az egyes páciensek saját genomja is elkészülhet, ezáltal személyre szabott kezelést kaphat minden rákos beteg.
(Forrás: weborvos.hu)
Mágneses nanokorongok a rák ellen
2009.12.01.
Nanométeres mérettartományba eső, irányított mágneses korongokkal sikerült rákos sejteket elpusztítani amerikai kutatóknak, számoltak be eredményeikről a tudósok a Nature Materials című szaklapban.
A 60 nanométer (a nanométer a méter egymilliárdod része) vastagságú korongok a laboratóriumi kísérletekben átszakították a ráksejtek membránját, ezáltal önmegsemmisítésre késztették azokat.
Az apró korongok vas-nikkel ötvözetből készülnek, így mágneses mező segítségével mozgathatók, a rákos sejtek így távirányítással roncsolhatók szét velük. Elena Rozhlova, az egyesült államokbeli Argonne Nemzeti Laboratórium munkatársa elmondta, hogy mindössze tíz percig tartották a korongokat alacsony mágneses mezőben, ami elegendő volt ahhoz, hogy a ráksejtek 90 százalékát elpusztítsák segítségükkel az ezt követő tesztben.
A tanulmányt kommentálva Jon Dobson, a brit Keele-i Egyetem szakértője kifejtette, hogy a nanokorongokat antitestekkel terelhetik a tumorsejtek irányába. "Elegáns és gyors technika a tumor megsemmisítésére a teljes testre irányuló kezelések, például a kemoterápia mellékhatásai nélkül" - értékelte Dobson az új módszert.
(Forrás: index.hu)
Rákgyilkos bioérzékelőt fejlesztenek
2009.11.23.
A szervezet egyes – aktív – sejtjei képesek megakadályozni rákos daganatok növekedését. Egy nemrég fejlesztett bioérzékelő segíti a kezelőorvost a sejtek azonosításában, lehetővé téve, hogy a beteg immunrendszerét használja a rák elleni küzdelemben.
A fejlesztést jegyző európai uniós COCHISE (Cell-On-Chip biosensor for detection of cell-to-cell interactions, csipen lévő bioérzékelő a sejtek közti interakciók detektálására) technológiájának előnye, hogy a rákgyógyászat mellett felettébb tág a potenciális alkalmazások köre: génterápia, bio- és zöld technológiák, ipari folyamatok.
A megoldás azért újdonság, mert a jelenlegi rákterápia az immunrendszert gyógyszerekkel és különböző stimuláló eljárásokkal kezeli, amelyek káros mellékhatásokkal is járhatnak. A ráksejtekkel sikeresen megküzdő aktív sejtek használata viszont kockázatmentes. Igen komoly probléma viszont, hogy napjaink technológiájával rendkívül nehéz, költséges és bizonytalan kimenetelű az azonosításuk. A sejtek interakcióit, biológiai aktivitásukra utaló jeleket detektáló új szenzor erre a problémára jelenthet megoldást. A kezelés hatékonyságának megítélése szintén gondokat okoz – mivel a bioérzékelő használata lehetőséget ad a beteg reakcióinak korai megfigyelésére, nő az esély a kezelési protokollok minőségének javítására.
A mikrofluidokat és elektronikát kombináló eszköz először az immunrendszer- és a ráksejteket izolálja, majd az aktívakat azonosítja és elkülöníti a többitől. A bemutatók során bizonyosságot nyert, hogy ezek az interakciók, folyamatok egy-egy sejt szintjén, mikroszerkezetekben reprodukálhatók. Ha például az immunrendszer valamelyik sejtje elpusztítja a célba vett ráksejtet, eltávolítható a platformról, szabványos tálfélére helyezhető és tenyészthető. A munkafolyamat lehetővé teszi, hogy orvosok jó alaposan megfigyeljék az izolált szereplők viselkedését.
Folytatás...
(Forrás: index.hu)
November harmadik csütörtökje – Füstmentes világnap
2009.11.19.
Húsz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek. Ha nem teszünk ellene, akkor a korunk pestisének tartott szenvedélybetegség okozta mérhetetlen pusztítás a XXI. században tovább fogja szedni áldozatait.
Ne gyújts rá! dohányzásellenes világnap alkalmából az oly sokakat érintő káros szenvedély veszélyeire, a visszaszorítás szükségességére hívja fel a lakosság, az orvosok és a törvényhozók figyelmét a Magyar Kardiológusok Társasága /MKT/, a Magyar Nemzeti Szívalapítvány /MNSZA/ valamint a Magyar Tüdőgyógyász Társaság . A társadalmi és civil szervezetek évek óta követelik egy európai szintű füstmentes törvény bevezetését, amely a leggyorsabban és a legolcsóbban képes csökkenti a szíveredetű halálozást. A változtatáshoz nem halogatható tovább a jogalkotók felelősségteljes döntése.
A felmérések szerint a Föld 15 évesnél idősebb lakóinak egyharmada vagyis közel 1, 3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. Maga a dohányzás a tüdőrák okozta halálozás 90-95%-ért, az összes rákhalálozás 30-35%-ért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85%-ért, míg a szív és érrendszeri betegségek 25-30%-ért felelős - írta a a Magyar Kardiológusok Társaságának valamint az MNSZA és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság közös sajtóközleménye.
3 másodpercenként meghal valaki
A cigarettázás okozta tragédiák elsősorban a középkorú 40-50 éves embereket, fenyegetik, akik átlag 20 évvel élhetnének tovább, ha nem hódolnának szenvedélyüknek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a világon jelenleg évente, több, mint 3 millió ember halála vezethető vissza e káros szenvedély ártalmaira. Ha nem hoznak komoly intézkedéseket, a következő évezred '20-as, '30-as éveire ez a szám 10 millióra emelkedhet, ami azt jelenti, hogy a dohányzás okozta következményeitől Földön 3 másodpercenként meghalhat valaki .
Hazánk a dohányzást tekintve a világranglista dobogós helyére került. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál. Ezeket, ha egymás mellé helyezzük, mintegy 250 métert tesz ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel 2 millió kilométernyi "rudat" – az egyenlítő hosszának negyvennyolcszorosát – füstölik el évente.
Folytatás...
(Forrás: 168ora.hu)
Ezrek futottak a rákkutatásért
2009.10.22.
Több ezer ember vett részt a Margitszigeten az immár hagyományosnak mondható, hazánkban 19. éve megszervezett "Fuss a rákkutatásért" jótékonysági eseményen. A résztvevők tíz kilométeres táv leküzdésével fejezték ki szolidaritásukat a rákbetegekkel és támogatták a rákkutatók munkáját.
Amint arról a Weborvos beszámolt, a rendszerváltás óta minden évben megrendezett sportnap egyre inkább megmozgatja a civileket és a hazai nagyvállatokat is. A "Fuss a Rákkutatásért" Alapítvány 1997 óta 150 millió forint értékű műszereket adományozott a rákkutatással foglalkozó magyar orvosok, kutatók részére.
A Kanadában huszonhat éve indult mozgalom mára az egész világon hagyománnyá lett, hisz ötven ország ötszáz helyszínén emlékeznek az alapítóra, Terry Foxra (képünkön). A kanadai fiatalember volt az, aki kitalálta, hogy rendhagyó sportteljesítménnyel felhívja az emberek figyelmét és pénzt gyűjt a rákkutatásra. úgy döntött, hogy rákbetegként, műlábbal – egyik lábát amputálták a betegség miatt - elfut Kanada egyik partjától a másikig. A futás 143. napján, a megtett táv 5373. kilométerénél Terry Foxnak meg kellett állnia, a rák ugyanis átterjedt a tüdejére is, és néhány hónapon belül meghalt.
Kezdeményezése nyomán minden évben sok ezren állnak rajtvonalhoz, hogy fussanak a rákmentes életért és felhívják a figyelmet arra, hogy egészségünk megőrzésének kulcsa a kezünkben van.
(Forrás: daganatoserek.hu)
H1N1: a daganatos betegek is első körben kérhetnek oltást
2009.10.07.
A daganatos betegek is beletartoznak abba a rizikócsoportba, akik számára ingyenesen biztosítják az új influenza elleni védőoltást. Jó tudni, hogy kétféle oltóanyag is forgalomba kerül: az egyik vakcina (ebből térítésmentesen 1,3 millió hozzáférhető) a "hagyományos" szezonális vírusok ellen véd, a másik (ebből ingyenesen 4 millió elérhető) pedig az új H1N1 vírustörzs ellen óv.
A világjárványt okozó pandémiás influenza ellen 4 millió térítésmentes oltóanyag áll rendelkezésre az országos tiszti főorvos által meghatározott célcsoportok részére. A pandémiás influenza elleni védőoltási célcsoportokba tartozók és a szezonális influenza elleni védőoltásban részesítendők köre részben megegyezik, a védőoltások akár egyidőben, különböző testtájékra beadhatók. Az oltásokat a súlyos betegség kockázatának kitett, a szezonális influenza által is veszélyeztetettek csoportjaival kell kezdeni, figyelembe véve a betegek állapotát, azaz a legsúlyosabb állapotúakat kell először oltani - áll az Országos Tisztifőorvosi Hivatal tájékoztatójában.
Ma még nem lehet egyértelműen látni, mekkora járványt fog okozni az új vírus, s ezt mennyiben sikerül a védőoltással enyhíteni. A fertőző betegségekért felelős Infektológiai Szakmai Kollégium állásfoglalásában úgy fogalmaz: az új influenzával kapcsolatos ismeretek folyamatosan bővülnek és ezek alapján és ajánlások is változnak, adott esetben a különböző szervezetek által kiadott javaslatok különbözhetnek is egymástól, ezért a folyamatokat és az eredményeket folyamatosan nyomon kell követni, s szakmailag értékelni a fejleményeket.
(Forrás: daganatoserek.hu)
Bangó Margit, civilek és orvosok a Rákgyógyításban
2009.10.07.
Bangó Margit egy súlyos betegségnek köszönheti, hogy idejében fedezték fel a mellrákját. A nótaénekes a Rákgyógyításnak vall betegsége megéléséről és családja érzelmeiről. Rákbetegek beszélnek a sorstársközösség erejéről, országos civil szervezetek vezetői avatnak be célkitűzéseikbe, kiderül miért olyan fontosak a patológiai leletek, s milyen kutatások zajlanak jelenleg az onkológiai központokban. A Tűzmadár Alapítvány ingyenes, hirdetések nélküli magazinja 10 ezer példányban jut el az onkológiai centrumokba és a betegszervezetekhez, de postán is megrendelhető.
Bangó Margit a Rákgyógyítás magazinban mellrákjáról úgy fogalmaz: "nem engedem meg, hogy a napjaim a betegséggel, a kockázatok latolgatásával teljenek. Az állandó aggodalmaskodás ugyanis nem más, mint lassan ölő lélekméreg. Miért keserítenénk meg önmagunkat, amikor annyi dolog van körülöttünk, aminek örülhetünk?" A Kossuth-díjas nótaénekes részletesen beszél arról, betegsége ellenére hogyan tért vissza a színpadra, s miért tartja fontosnak azt, hogy a betegek tapasztalataikat megosszák egymással és az egészségesekkel.
A rákbetegek országos magazinjának őszi kiadásának kiemelt témája a sorstársközösségek szerepe és jelentősége. Gyógyult és jelenleg is áttétes rákkal küzdő betegek beszélnek arról, hogyan próbálják közösségbe szervezni a betegtársaikat, s mekkora erőt ad számukra a betegséggel való napi küzdelemben az, hogy családjukon túl olyan emberek is mögöttük állnak, akik hozzájuk hasonló cipőben járva pontosan értik és érzik azt, hogy mi zajlik le bennük, akikkel megoszthatják tapasztalataikat, félelmeiket és kétségeiket. Az olvasók ízelítőt kapnak azokból a pszichológiai tréningekből is, amelyekre folyamatosan várják az érdeklődő betegek és hozzátartozók jelentkezését. A lap országos körképben beszámol arról, kik és hogyan vehetnek részt a fővárosi és vidéki onkológiákon azokban a klinikai kutatásokban, amelyek révén a legkorszerűbb vizsgálati készítményekhez és gyógyszerekhez juthatnak hozzá. A magazinban elismert patológus szakemberek beszélnek szakmájukról, s adnak áttekintést arról, hogy manapság mekkora szerepe van a daganatok és a tumorgyanús szövetek patológiai vizsgálatának a személyre szabott kezelések meghatározásában.
Folytatás...
(Forrás: rakgyogyitas.hu)
Vakcina a ráksejtek halhatatlansága ellen
2009.10.02.
A daganatos betegségek kezelésének egyik lehetséges módja az aktív immunterápia. Immunsejtjeink egy része képes felismerni és elpusztítani a rosszindulatú elfajuláson átesett sejteket. Ezt a választ mesterségesen felerősítve lehetőség lenne a daganatsejtek hatékony elpusztítására. A tumorsejtek azonban számtalan trükköt alkalmaznak arra, hogy kikerüljék a fehérvérsejtek támadását - többek között ezért nem sikerült még igazi áttörést elérni ezen a területen.
Az immunrendszer főként akkor lenne képes észlelni az elfajult sejteket, ha azok valamilyen szervezetidegen anyagot (antigént) termelnének. Ha létezik ilyen anyag, az dagnatellenes oltóanyag kifejlesztéséhez biztosítana lehetőséget. Sajnos eddig még nem sikerült olyan univerzális daganatantigént azonosítani, ami ezt a funkciót betölthetné. A tumorsejtek szinte elképzelhetetlenül sokfélék, és mindig létezik egy sejttömeg, ami túléli a támadást, és a daganat kiújulásának forrását képzi.
Folytatás...
(Forrás: egeszseg.origo.hu)
Régebbi hírek >>
